szerda, január 21

Babák


Hát igen. Csak lesz már érkezésem ehhez is.

Az úgy kezdődött, hogy kb. 1,5 éve szembetalálkoztam a wadorf "típusú" (ugyibár a jog szerint) babákkal. Onnan nem volt menekvés számomra. Tudtam, nekem ilyen babát KELL varrnom. Az a kérdés máig is, hogy magamnak, vagy a leányaimnak. :)

Szóval elkezdék sokatsokat olvasni, kérdezni. Terveim szerint 2007 karácsonyára készült volna el az első (2) darab. Nem lett belőle semmi. Nem készültem fel rá. További olvasás, anyagkeresés, könyvebeszerzés várt rám. Lévén nem igazán vállaltam be a pesti utazást, nem jutottam el varróasszonyosra. Így nem lehet, távolból. Elkeseredtem, elbizonytalanodtam. Megbeszéltem Indivel,  (köszönet az anyagbeszerzésért) hogy segít. De az élet és a távolság megint közbeszólt. És akkor egy csütörtöki reggelen nekiálltam. (olyan kemény legyen, mint egy teniszlabda - visszhangzottak Szilvi "szavai") Néztem a Németországból beszerzett könyvet, próbáltam a többszáz megnézett képet is előhozni az elmémből. Alakult, nőtt, keményedett, a kezem fájdult (3 héttel korábbi ínhüvelygyuszi emlékeztetett). Elkészült egy gömb. Simogattam, arcomhoz simiztem, beszéltem hozzá. (nem vagyok normális - biztos sokan ezt gondolják) Komolyan, már akkor élt. Olvastam én ezt, de nem hittem el úgy igazán. Aztán félre kellett tenni, lévén bútorépítés Gy-vel. Pár nap múlva elővettem, jött a kötözés és a testanyag. Ahogy megvarrtam a fejet, gombostűvel jeleztem a szemeket és szájat. Ekkor vesztem el igazán. Nézett rám az a baba. Beszélt, alakult. Volt arca, haja, teste. (pedig még nem) Ismét megnyugodtam picit pár napig. Jött a test, újabb délelőtt. Akkor már nem volt megállás, nekiláttam a másik babának is, ő manónak készült. Mindketten elkészültek, csak még hajuk, ruhájuk nem vala. Nagynehezen kaptam gyapjúfonalat, de csak natúrt. Hogy leszen ebből szőke és barna? Telefonos segítség Inditől. Kamilla és feketetea. Egy hétfő délelőtt megtörténik életem első festése is. Azok az illatok!!! És az elégedettség, hogy megcsináltam! 5 nap van karácsonyig, muszáj nekiállnom a legnagyobb fehér foltnak. Este 9-kor lefekszik a banda, leülök a tévé elé (fogalmam nincs mi ment, de kellett, mert fáradt voltam, úgy érzem elalszom) és nekiállok. Varrni akartam. A fonal túl vastag, meg foszlós, ezzel nem lehet. Most mi legyen? Előkeresem a horgolótűt, (életemben talán 10-szer volt a kezemben) elkezdek horgolni, hogy kell a sapkát, nem tudom. Méregetem, latolgatom. Elészül, rávarrom, jön a subázás, azt már sokat csináltam gyerekként, megy. Elkészül az egyik, a barna, igen az első. Nagy a lendület, gyerünk a szőkének is nekiállok. Háromkor mondom azt, hogy kész. Copfosak, hosszú hajúak, ahogy szerettem volna. Újabb megnyugvás. Karácsonyi teendők. 23-án este nekiállok a ruháknak, valami legyen mégis a babákon. Egyszerű, és ennél többet szeretnék, de ennyire van idő. Ja, még szemet, szájat kell hímezni. 24-én 0 óra 30 perckor, a feldíszített fa alatt befejeződik a két baba. Párom fogja ízlelgeti már napok óta. Látom, tete. Leülnek ők a csomagra és várják a gazdájukat.

Reggel pedig megérkeznek a lányok. Én úgy gondoltam,  szőkének a szőke manó (Lorcinak) barna nagylánynak a barna öltöztetős (Zsóka). A babák másként gondolták. Mindkét lány egybehangzóan a másiknak szánt babát gondolja, hogy az övé. Nos, bemutatom Katababát (szőke) és Pannababát (barna). Nagyon szeretik őket a lányok. Zsóka lecserélte a rózsaszín póniját (utáltam), és vele alszik, és mivel a korábbi babái már rég átvonultak Lorcihoz, neki ő A baba. Félti, öleli, feldobja-elkapja, mint a kisgyerekeket. Lorci is őt rángatja többnyire, na meg persze a Natotát (napocska).

Kinek készültek a babák? Hivatalosan a gyerekeknek. Gyakorlatilag alig várom, hogy végre a varrógép elé ühessek pár órára, hogy megvarrjam a hiányzó ruhadarabokat, és azt hiszem felmegyek végre a fonalaimért, mert cipőt kell kötnömhorgolnom.

A babákról még annyit: külső szemlélőnek (aki már soksok babát látott) biztos nem tökéletesek (lehetne pl. a hajuk sűrűbb, szabályosabb). Nekem azok. Bár sokat tanultam, sok mindent legközelebb (mert lesz, nem is sokára) másként csinálnék, de az elsők mindig ők lesznek.

Amit pedig nem szeretnék kihagyni: Köszönömköszönöm Indi, Szilvi, Nyerges Ági és még sokan, akik babát varrtatok, linket/képet tettetek közzé. Többen nem is tudjátok, egy-egy szóval, félmondattal, képpel, linkkel mennyit segítettetek.

szombat, január 10

Víz

Az úgy volt, hogy szépen sütött a nap csütörtökön, a kedvem is napos vala. Már az ebédhez készülődtünk, amikor erőteljes kopogás hallszott a bejárati ajtó felöl. Kimentem, egy fiatalember közölte: Leolvastam a vízórát. (rendben, gondltam) Baj van, valahol elfolyik a víz. (?) Túl sok a fogyasztás. (Mennyire?) Nagyon.      Várjon, felveszem a papucsomat, és kimegyek.

Kimentem, a jóember mutatja az aknában az órát, folyamatosan szép tempóban forog. A fogyasztás pedig fél év alatt (!) 270 köbméter. Az átlag 80 helyett. Hát a minusz 4 fokban is leizzadtam. Most akkor hogyan, mit, és hol, és egyáltalán. Kedves volt, de hát ő nem ért ehhez. Azért köszönöm, hogy szólt. Telefon Gy.nek, fél óra múlva hazajön, néz, számol. Napi 3 köbméter víz folyik el ebben a tempóban. (havonta 13-14-et használunk) És fogalmunk sincs, hol, mióta. Telefon Ferinek (Gy unokatesója, aki a vizet szerelte az építkezés alatt. Holnap reggel itt van. Pedig nem kértük, csak kérdztük, mit csináljunk ilyenkor. És péntek reggel 8-kor csönget, Izsákról/+100km/, a -16-ban. Azonnal nekiáll, nem is eszik, pedig nem is evett még semmit. Tudni akarja, mi a baj. Fagycsap? Nekiállnak, vésik a fagyos földet, kicserélik, dél van, pörög az óra. ??? /már nem merek kérdezni, a legrosszabbra gondolok, mi van, ha a ház alatt, stb/ Feri nem csügged, nem esik kétségbe. Kisüt a nap, már csak -3 fok van.Újra körbejárja a házat. Itt nedves, puhább. Itt megy be az alap alá. És ás. Fél óra múlva, pont ott vagyok, az ásó mellet el kezd folyni a víz. Nézd csak! Mondja. Hát én rég örültem már víznek így. Megvan. A toldásnál van valami. Rézalkatrész, nem látni, mi baja, mindegy is. Kicserélik, 4-kor, a meló vége után 5 perccel autóba ül, és elköszön, sietne haza, ne kelljen sokat sötétben, ködben... Persze, de nem innál, ennél még valamit? /negyed óra ebédidőt enged magának, amikor elkészül az étel./ Nem köszi. Puszi. És megy. Majd találkozunk. Valamikor, egy családi ünnepen, 1-2 évente egyszer. Vagy ha szükségünk van egymásra. Így is lehet. Újra melegem lett. A szívem körül.

Azért aki  olvassa!!! Nézzetek 2 hetente rá a vízórára. 1 perc, de sok pénzt, kárt megspórolhattok, ha időben meglátjátok, hogy az a kis vacak kerék akkor is forog, ha semmi csap nincs megnyitva. /Nálunk valszeg több mint 2 hónapja kezdődött. - a számolások alapján/

szombat, december 20

Láz

Tegnapelőtt Lorci lázasan ébredt. Piros az arca, tüzes a kis feje, melegek a kezei. "Nem vagyok jázas, jól vagyok." De én éreztem. Olyan jó volt most, hogy néhány hete Pesten töltöttem azt a pár órát. Nagyon ezelőtt sem ijedtem meg, most viszont kifejezetten nyugodt voltam. És semmit nem adtam, még meg se mértem. Egyébként sem nagyon szoktam, csak ha orvoshoz mentünk, vagy nagyon magas, alacsony/kétséges volt, hogy tudjam mihez tartani magam. Kapott nagy adag C vitamint, és vártunk. A nap folyamán fel-le ingadozott, jót aludt éjjel, tegnapra semmi baja nem volt. Azért ma reggelre el kezdett hurutosan köhögni. Na, akkor most a borogatás jön. Szó nincs róla, hogy örülnék, hogy kipróbálhatom. Annak örülök, hogy VAN MIT alkalmaznom.

A következő feladat a homeopátiával való ismerkedés. Jajj, az nagyon nagy falat lesz, de megrágom. Persze csak az ünnepek után, mert most egyenlőre meghalni van csak időm.

De kész vannak a babáim!!!!! Majd ha ruháik is lesznek, készítek képek, és eldicsekszem velük.

kedd, december 16

Diótörő

Péntek délután felhívott Éva, és kérdezte, elmennék-é másnap Zsókával, vele és Hannával erre (mertmivel a fiúknak náluk más program jött közbe, így ugrott a családi program).

Elmentünk, mert Ő azt mondta, nyugodtan. Csodavilág fogadott. Ami pedig a legszebb volt, Zsófika csillogó szeme. Köszönjük az élményt.

hétfő, december 8

Visszatekintés 3.



A kosarasunk.

Naptündér




Egy átlagos reggelen.

Visszatekintés 2. Iskolakezdés



Zsóka elkezdte az iskolát. Imádja, élvezi, lubickol. Szerencsések vagyunk.



Waldorfos ötlet után szabadon, a kis "képzőművészemnek" és "zenészemnek".